logo
Betűméret

V. kerület Vörösmarty tér megújítása

 

Belváros Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a közterületek élhetőbbé tételére, ennek részeként az V. Kerület Önkormányzata beruházásában, a Kormány pénzügyi támogatásával, 2019. január 7-én elindult a Vörösmarty tér felújításai munkálata.

 

A Vörösmarty tér felújítása

Elsődleges cél volt a köztér környezetminőségének emelése, a közösségi jelleg további erősítése, az eltérő stílusú és korú épületekkel szegélyezett tér arculatának megújítása a város kibontakozó új fejlődési ciklusát erősítő módon. Fontos követelmény volt a gyalogosforgalom elsőbbségének elősegítése, és a megújuló József nádor tér integrációja – a Vörösmarty térrel történő összekötése révén a Harmincad utcán keresztül – a Belváros bővülő gyalogos hálózatába. További kiemelt cél volt az emblematikus városi tér közösségi rendezvényeinek rendezett, kulturált lebonyolításának erősítése, az időszakos vásárok-kitelepülések közműellátásának, berendezéseinek és kiszolgálásának esztétikailag is megfelelő előkészítése.

Faltól falig újjászületett a Belváros egyik legnagyobb közterülete, valamint megújultak a csatlakozó kis utcák is: a Deák Ferenc utcának a Bécsi utca és Apáczai Csere János utca közötti szakasza, a Vigadó utca és a Harmincad utca.

A műemléki védettséget kapott Vörösmarty szoborcsoport körül a státuszának méltó környezetet alakítottak ki, az Oroszlános kutat áthelyezték, ezáltal a Harmincad utca és a Vörösmarty tér csatlakozásánál kialakuló önálló térrészlet központi elemévé vált. A négyoroszlános fejből kilépő kis vízsugarak az ivóvízhálózatra vannak kötve, így ivókútként tud működni.

A járófelület több mint 30 éves, elhasználódott betontérkő burkolatát magas minőségű, egyedi kialakítású és megjelenésű természetes lapkő burkolat – andezit, többféle gránit  – váltotta le. Ez az anyag rendkívül látványos megjelenésű, strapabíró, időjárás- és csúszásálló, elemes kialakítása miatt könnyen építhető és bontható.

 

A zöldfelületi rendszer elemeinek minél átfogóbb megújítása volt a cél, valamint lényeges, hogy a használható, bejárható, élményt adó funkciók minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek. Az alapsíki zöldfelületeknek is a térépítészeti megoldások által sugallt jó értelmű minimalizmust kell képviselniük, így cserjék telepítése helyett, egységesen gyepszőnyeget telepítettek.

A zöldfelületek létrehozása esetében fontos szempont volt az ökologikus kialakítás és a fenntarthatóság: közel tíz százalékkal nőtt a téren a zöldfelületet, amelyen belül a fák száma a téren tizenöt ültetettel, míg a csatlakozó Harmincad utcában nyolc dézsás fával nőtt. A vegetáció optimális fejlődése érdekében minden zöldfelület típus esetében automata öntözőrendszert építettek ki. Az új zöldfelület körül integrált ülőhelyeket alakítottak ki.

Új köz- és díszvilágítási rendszer egészíti ki a régit, illetve megújultak az utcabútorok és úttartozékok is.

A Vörösmarty tér a rendezett rendezvény- és teraszarculatot kapott, amelyhez kialakították az egységes árnyékoló rendszerek fogadószerkezeteit, és a burkolatba rejtett, kitelepülésekhez szükséges elektromos csatlakozási lehetőségeket.

Történeti áttekintés

A tér a középkor folyamán vált kiemelt helyszínné, mivel a vele határos Váci utca végén (1–3. szám alatt) helyezkedett el a középkori Pest városfalának Váci kapuja. Maga a 15. századi városfal szintén a térbe torkolló Deák Ferenc utca mentén futott.

A tér Pest „modern” városfejlődése során lassanként vált egyre zártabbá. A 18. század végén (1785-ben) a Duna irányában még nem helyezkedett el egyetlen épület sem a térképészeti adatok szerint. Azonban 1830-ra már elérte jelenlegi beépítettségi fokát, és a 19. században létesült a tér közepén helyet foglaló parkosított terület is. Ennek középpontjába helyezték 1908-ban a mostani névadó Vörösmarty Mihály 4,5 m magas szobrát. A tér 1926-ig számos névváltozáson ment keresztül, többek között a Színház tér, Theátrom piatcza, Harmincad tér, Játékszín tér, Séta tér, Német Színház tér, Theaterplatz, Régi Színház tér (Alter Theaterplatz), Gizella tér, Károlyi Mihály tér neveket viselve, míg megkapta a most is használatban lévő Vörösmarty tér elnevezést.

A Vörösmarty tér a Váci utca északi szakaszával együtt a nyolcvanas évek elején nyerte el ma is ismert karakterét: díszburkolattal látták el, Wild László tervei alapján. Ezt követően napjainkig jelentős változás nem történt a területen. A már korábban „sétálóutcaként” számon tartott Váci utca gyakorlatilag csillapított forgalmú üzletutca volt, erősen szűrt célforgalommal, északi végén a Vörösmarty teret klasszikus belvárosi parkolótérként használták, területéhez mérten nagy útfelületekkel.

A nyolcvanas évek elején az egyetlen elérhető trendi térburkolati építőkő a viacolor-típus volt, ezért a Váci utca régen esedékes burkolati felújításakor is ezt használták. Akkor elemi újdonságként hatott a viacolor-térkő ilyen nagy, összefüggő felületekben történő használata és az azonos szinten kialakított, szegélyek nélküli térszint. Úgyszintén újdonság volt a színes (lilás és zöldes) színű térkőburkolat alkalmazása, nagyméretű, csak űrfelvételről összeálló mintákkal. Az első fővárosi összefüggő burkolatcsere nem hálózati koncepciót, hanem kialakult használatot követett, így a Váci utca és a tér egyedüli kiemelt gyalogoszóna maradt a Belvárosban, két túlterhelt, párhuzamos, ellenirányú főútvonal közé beszorítva, szerves városszerkezeti csatlakozások nélkül.

Felújítás elötti állapot

A tér közepén áll a Vörösmarty Mihály-emlékmű, Kallós Ede, Telcs Ede szobrászművészek, és Márkus Géza építész alkotása. A tér északnyugati oldalán helyezkedett el a rossz műszaki állapotú, természetes kő anyagú Oroszlános kút, Péter Ágnes szobrászművész és Wild László építész alkotása, amely a tér megújításakor, 1985-ben került a területre. A tér déli oldalán, az egykori Takarékpénztár/Tőzsde, ma Váci 1 irodaház épületének északi homlokzatába beépítve található népszerű falikút Wild László és Haraszti László építészek tervei alakján készült 1986-ban. A kutat az épülettel egy időben felújították.

Elszigetelődött egymástól a történetileg közös gyökerű József nádor tér és Vörösmarty tér, ami a Harmincad utca-József nádor tér-Vörösmarty tér találkozásánál lévő parkoló okozta holt térre vezethető vissza. A Harmincad utca több évtizedes lezártsága ezt tovább erősítette. A Váci utca és Vörösmarty tér világa a minden oldali elszigeteltséggel zárult magába és ezen a legutóbbi burkolatfelújítás sem változtatott.

A tér reprezentatív funkciójú, rekreációra és pihenésre csekély mértékben biztosított lehetőséget. Találkozási és leülési pontként a Vörösmarty-szobor környéke és az Oroszlános kút funkcionált. Gyalogos közlekedési szempontból a tér főként turisták célpontja, valamint jelentős átmenő forgalom volt tapasztalható a területen. A tér közösségi közlekedéssel könnyen megközelíthető a Millenniumi Földalatti Vasútnak (Kisföldalatti) köszönhetően.

 

A Vörösmarty tér életében jelentős szerepet játszik a Budapesti Adventi- és Karácsonyi Vásár, a Tavaszi Vásár és a Könyvhét. Az ünnepi időszakokban a téren jelentős terhelés alakul ki.

Lombos fákat nagyrészt a tér közepén található zöld szigetben telepítettek korábban. A terület növényállománya lombkoronaszinten beállt lombos faállománnyal rendelkezett. A lombkoronaszint mellett rendezett gyepfelületek alkották a tér zöldfelületét. Cserjekiültetések nem jelentek meg a területen. A zöldfelületek automata öntözőrendszerrel nem rendelkeztek.

A Vörösmarty tér a belvárosi közterület-átalakítások zászlóshajója volt a nyolcvanas évek elején, mára azonban az idő meghaladta az akkor élenjárónak tűnő koncepciót és megoldásokat. A tér újragondolása nemcsak a térre, hanem a környező közterületekre is kiterjedt.

A tér felújításának főbb jellemzői ­– új burkolatok

A felújítás során az utcák és terek átépítésénél a magas minőség, a strapabíró fenntarthatóság, a városépítészet és a közterület-használat megváltozott gyakorlatának érvényesítése, a jelenkor lenyomatának erősítése, az építészeti örökség és a kulturális értékek kiemelése volt a szempont. Lényeges törekvés volt a kortárs hozzáadott értékek megalkotása és megvalósítása.

A Vörösmarty tér kiemelt csomóponti jellege miatt a térburkolat a környező utcák burkolatától kontrasztosan el kellett, hogy váljon. Az utcákban a korábbi belvárosi burkolatrekonstrukciók alkalmával általában a szürke különböző árnyalataiban játszó (gránit) burkolatokat fektettek, ez az anyag minősége, eleganciája és tartóssága miatt folytatható hagyomány. A keresztirányú utcák szürke elemes burkolata egyúttal garancia arra is, hogy a még mindig önálló jelenség, a hosszirányú Főutca világos mészkőarculatának önállósága megmarad.

A téren a burkolatot egyedi burkolatrakási rendszer szerint alakították ki.  A térmag a Vörösmarty szobor körüli „tojás” andezit burkolatot kapott. A sötétebb árnyalatú anyag segít kiemelni a Vörösmarty szobor eredeti koncepciójának megújítását melynek lényege a fehér szobor lebegő hatású megjelenése, ami a szoborcsoport mai állapota miatt csak korlátosan valósítható meg.

 

A Harmincad, Vigadó, Deák Ferenc, Dorottya és a Váci utca csatlakozó részein a térfalakhoz közeli utcafelületek – ahol főleg gyalogosforgalom várható – mindenhol szürke nagy elemes természetes kőburkolattal készültek. A felsorolt utcák középső szakasza, ahol a gyalogosforgalom mellett állandó (Harmincad utca, Deák Ferenc utca nyugati része) vagy időszakos (mentő/tűzoltó/rendezvény miatt a Dorottya, Vigadó, Deák Ferenc utca keleti része, és Váci utca csatlakozó szakasza) járműforgalom is keletkezik, kiselemes természetes kő burkolattal készültek.

A taktilis jelzésekhez a becsatlakozó utcák tervezési határvégein kőelemeket használtak, amikből marással emelték ki a szükséges jelzéseket. A kő típusát úgy választották meg, hogy kellő kontraszt alakuljon ki a környezethez képest, így a gyengénlátók is jól érzékeljék a figyelmeztetést. Továbbá lefúrhatóan rögzíthető taktilis jelzéseket is használtak olyan helyeken ahol ezt a burkolati rakás rend szükségessé tette. A téren a többféle használat, és az előre meg nem határozott közlekedési irányok miatt vezetősávokat nem alakítottak ki, csak szegecseket helyeztek el.

Süllyesztett vagy minimálisan kiemelt szegélyek készültek. Minimális, 2 cm-es kiemelt szegély a Harmincad utcában, és a Deák Ferenc utca Duna felé eső szakaszán készült, ahol autós, illetve árufeltöltésből adódó forgalom keletkezik. A csatlakozó utcákban az ezeken kívül eső területeken mindenhol süllyesztett szegélyek készültek melyek anyaga gránit, míg a tér egyedi, magas minőségű természetes kő burkolatát íves természetes süllyesztett kő szegély választja el a környező utcáktól.

A zöldfelületek körül egyedi kiemelt növénykazetta készült világos, természetes kőből, szakszerű kültéri felületkezeléssel.

Zöldfelületek

A zöldfelületi rendszer elemeinek minél átfogóbb megújítása volt a cél, valamint lényeges, hogy a használható, bejárható, élményt adó funkciók minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek. A zöldfelületek létrehozása esetében fontos szempont volt az ökologikus kialakítás és a fenntarthatóság.

A tér felújításánál 15 darab lombos fát telepítettek (14 darab közönséges gyertyán és 1 darab lándzsáslevelű éger). A fák ültetése min. 2,0x2,0x2,0 méteres gödörbe történt, 100%-os talajcserével, lehetőség szerint talajszint alatti rögzítéssel. A burkolatba került fák telepítése faveremrácsok beépítésével történt.

A hagyományosan telepített lombos fák mellett a Harmincad utcában dézsás fasort telepítenek összesen 8 darab egyeddel kialakítva ugyanis az utcában a közművek sűrű elhelyezkedése és a kisföldalatti alagútja miatt fák nem telepíthetők.

A tervezett zöldfelületek kialakítása gyepszőnyeggel történik, I. osztályú, prémium minőségű, gyommentes készgyep felhasználásával.

Új öntözőrendszer

Automata rendszert telepítettek a gyep öntözése szórófejekkel, a szóráskép átfedésével történik. A meglévő és tervezett fák esetében gyökérzónás faöntöző berendezést telepítettek. Az öntözés vezérlése mágnesszelepekkel történik, melyek egy központi öntözésvezérlőhöz vannak kötve. A vezérlőhöz tartozik egy szél-, eső- és talajnedvesség-érzékelő szenzor, mely a fölösleges, vagy nem hatékony öntözések megakadályozásával anyagilag és környezeti szempontból is a fenntarthatóság irányába viszi a projektet. A dézsás fák öntözése lajtos kocsival történik.

A tér klimatikus viszonyainak javítása érdekében a legbelső ellipszis kör köré, illetve a csapadékvíz elvezető csatorna mellé, a felszínbe süllyesztett, ritmusosan kiosztott párásító fúvókákból álló rendszert terveztek.

Megújult megvilágítás

A téren korábban 11 darab Gizella-oszlop volt, két-két darab lámpafejjel ellátva. A tér átépítése során az oszlopokat elbontották, majd felújították. Az új burkolati rend, valamint a fénytechnikai számítások által meghatározott helyen 10 oszlopot állítottak fel újra, a korábbi helyzethez képest a homlokzati síkok felé húzva el azokat. A felújított kandelábereken a korábbi nátriumgőz-fényforrást ledes fényforrásokra cserélték.

A tér központi részén a zöldterületeket határoló ülőfalba a teljes kerületen végighúzódó, lebegő hatást keltő, folytonos, pontmentes megvilágítást adó, melegfehér fényt kibocsátó világítótesteket építettek be, kívülről bontható, rejtett szereléssel.

A Deák Ferenc utcában elbontották a gyalogosutca megvilágítására kedvezőtlen, magas fénypontú Gizella-kandelábereket, valamint a nyugati szakaszon a hetvenes években elhelyezett semleges, modern, hajlított acél-lámpaoszlopokat. Az alépítmény átalakítása után a Petőfi Sándor utca és a Vörösmarty tér között oldalanként három-három, összesen hat darab Dorottya-típusú kandelábert állították fel, a Vörösmarty tér és az Apáczai Csere János utca közötti nyugati szakaszra oldalanként öt-öt, azaz összesen tíz kandelábert helyeztek el.

Úgyszintén Dorottya-típusú kandelábert helyeztek a Vigadó utcába és a Dorottya utcába, a Vigadó utcában található, „márkanév nélküli” kandeláberek bontása után, a meglévő alaptesteken 9 darab oszlopot állítottak fel, a Dorottya utcában további kettőt.

A Vörösmarty tér felújítása során új díszvilágítási berendezés készült a tér közepén álló Vörösmarty-szobor korszerű, energiatakarékos és a tér arculatához illő megvilágítása céljából. A díszvilágítás tervezése során a tervezők megvizsgálták azt a lehetőséget, hogy a szobor a parkosított térrészt körülölelő Prizma-oszlopokról legyen megvilágítva, de a meglévő és újonnan ültetendő fák lombjának takarása miatt ezt a megoldást el kellett vetni és a szoborhoz közelebb új, csak a díszvilágítást szolgáló, önálló oszlopok telepítésével kellett számolni.

Utcabútorok

Tekintettel a tér sokcélú és változatos időszaki használataira, a térre nyíló sok-sok üzlet és vendéglátó helyiség kínálatára klasszikus utcabútorként padokat nem helyeztek ki.

A tér belső funkcionális és szerkezeti határán a növénykazetták mészkőből készülő támfalai ülőfelületként alakították ki. Ezekre úgy lehet leülni, hogy a tér választhatóan, minden irányba átlátható, hiszen a kétszintes növényzet az álló, ülő szemmagasságban nem akadályozza a tájékozódást, bámészkodást, nézelődést. Az ülőfal homlokfala nem függőleges mely kényelmesebb ülőpozíciót tesz lehetővé.

A zöldfelület körül kialakuló mészkő ülőtámfalon a Vörösmarty szobor korabeli kovácsoltvas kerítés rajzolata köszön vissza.

Kerékpártárolók

A térre nem indokolt kerékpárral és más városi gyalogláshelyettesítő eszközzel behajtani. Ezért a térre kerékpártámaszokat csak a Harmincad utca Erzsébet tér felőli végén, illetve a Harmincad utca északi felén, az utca új, Oroszlános kút közeli végén helyeztek ki.

Teraszok árnyékolói

A tér átépítéséhez kacsolódóan egyértelmű szándék volt, hogy egységesíteni lehessen a majdani kitelepülésekhez kapcsolódó teraszárnyékolók megjelenését, illetve szabályozzák a térbeli elhelyezkedésüket. Fenti célok elérése érdekében a burkolat alá előre beépített csatlakozási, rögzítési pontokat építettek ki.

 

Rendezvények közmű ellátása

A tér életében nagyon fontos szerepet töltenek be azok a kulturális rendezvények, melyek mára a Vörösmarty térrel összenőttek. A minden év végén megrendezett adventi vásár és a tavaszi vásár esetében számos pavilont helyeznek ki a térre. A pavilonok közműellátottsága korábban provizórikusan volt megoldva, nem volt megtervezett, kulturált kiszolgálás. A tér átépítése kapcsán alapvető elvárás volt, hogy az összes majdani pavilon az adatszolgáltatásokban megadott közműigényekkel előre kiépített módon ellátottak legyenek. A tér átépítésének egyik fontos feladata, hogy a burkolat alatt, egy másodlagos közműhálózat épüljön ki, melynek során burkolatba süllyesztett közmű csatlakozó szekrényeket helyeztek el.

Műemléki és helyi értékvédelem

A felújítással érintett terület ingatlanjai közül csak a Vörösmarty tér telke műemlék a Millenniumi Földalatti Vasút állomásai miatt. A Vörösmarty szobor műemlékké nyilvánítási folyamata elkezdődött, melynek folyamatában a szoborkompozíció „nyilvántartott műemléki érték” besorolású.

A Vörösmarty-szobor története

A szobor Kallós Ede és Telcs Ede szobrászok közös alkotása. Az 1908 májusában felavatott szobor márvány tömbjeit carrarai márványba Paolo Triscornia és műhelye faragta meg. A tér közepén, annak észak-déli tengelyébe állított kompozíció a Váci utca-Dorottya utca tengelyt emeli ki, a főnézet ebből az irányból komponált. A hatalmas márványtömbök szinte térfalat képeznek, melynek tetején, középen ül a költő figurája. Ennek, a léptékében legnagyobb alaknak a lábai alatt, a térfalhoz kapcsoltan maga az ünneplő nép jelenik meg, akik Vörösmarty Mihály születésének centenáriumi évében,1901-ben eldöntötték, hogy a Szózat költőjének közadakozásból szobrot emelnek.

A kompozíció monumentalitását egy hármas tagolású léptékváltás teszi érzékletessé. A téren álló szemlélő a keménymészkő talapzatra emelten egy nála léptékben nagyobb, hullámzó, vonuló tömeget érzékel márványba faragottan, akik feje fölött ülve, arányaikhoz képest azoktól is nagyobb méretben megformálva ül a költő-fejedelem alakja. A talapzaton vonuló tömeg nélkül a Vörösmartyt ábrázoló szobor mérete nem érne el akkora hatást, mint így, pusztán az emberi méretek fölé helyezett monstrumként ülne a tér felett. Az ünneplő-hálás népet számos alak hivatott megjeleníteni. A központi figura alatt két oldalra bomló csoport hét-hét alakot fűz egybe, míg a térfal hátsó, kevésbé érvényesülő oldalán is felfedezhetünk három-három alakot. Ilyen módon összesen huszonegy alakot megformáló, valóban monumentális szoborcsoportról beszélhetünk.

Az 1984-es térrendezés ezt megnövelte egy ülőpadul is szolgáló lépcsősorral, az ahhoz tartozó kő szegéllyel elhatárolva a szobor talapzat kontúrját a bazaltkővel burkolt térszinttől. Így a talapzat teljes magassága bőven horizont fölé emeli a szoborcsoport kezdő pontját.

A szobor huszadik századi kortörténete némileg szerencsésebben alakult, mint számos köztéri társáé, de a viszonylag háborítatlan 110 éves kor nyomai így is drámaiak. A második világháborúban az ostrom pusztításai elkerülték.

A szoborcsoport finom részleteit 110 év alatt lemosta az eső. Ha a magyaros viseletek sújtásait, vitézkötéseit keressük, akkor csak elmosódott hullámzásokat találunk, de ilyen módon tűnt el Vörösmarty arcának érzékeny tekintete, a szemek részletei is. Az első, szakszerűnek nevezhető restaurálás 1998-ban történt, amit Tóth Kálmán restaurátor végzett el. Az azóta eltelt húsz év alatt a szobor anyaga ismét elkezdett vészesen sötétedni. A szükséges javításokkal egységes képet kapó köztéri szobor állagmegóvását a teljes felületét megfelelő hidrofóbizáló és alsóbb régióiban elvégzett antigraffiti kezeléssel kell és lehet újabb két évtizedre rögzíteni. Ezt a célt a folyamatos karbantartással, téli takarás szakszerű és rendszeres elvégzésével, valamint az éppen esedékes, legalább húsz évenkénti alaposabb állagmegóvások elvégzésével lehet elérni.

Az Oroszlános kút története

Wild László építész tervei alapján és Péter Ágnes szobrászművész bevonásával készült 1984-ben a Vörösmarty tér észak-keleti sarkában felállított oroszlános ivókút. Az addig üresen „lötyögő” tér-rész hangsúlyos térszervező csomópontot kapott, ami hangulatos találkozó-igazodó ponttá vált az eltelt három évtized során. A kétségtelen”múltidéző” szándékkal megformált ivókút ugyanakkor a tér meghatározó emlékművével, a Vörösmarty szoborral nem tudván (nem is akarván) konkurálni, mellékszereplője maradt a teret meghatározó építményeknek. Ennek egyik oka lehet az is, hogy az alapvetően múlt század eleji stílusban épült eklektikus, szecessziós környezetbe egy kissé a Halászbástya romantikus-neoromán hangulatát megidéző építményként került.

Az alaprajzában 8,4 méter átmérőjű, 20 cm vastagságú vasbeton lemezre támaszkodó építmény háromlépcsős centrális szerkesztésű, melynek középpontjában kő posztamensre fém kandelábert emeltek. Kifelé, négy oldalon, ülő kő oroszlánok szájából, az alattuk lévő tálba ivóvíz csorog. A díszkutat 16 darab kőbáb övezi. A fémkandeláberen kívül a díszkút összes látható, burkoló eleme süttői keménymészkő. A süttői keménymészkő nagyon jól viseli a kültéri viszonyokat. Tömör szerkezete fagyállóvá teszi és a kopásállósága lépcsők, járófelületekhez is alkalmas.

A díszkutat a jelenlegi helyéről mintegy 50m-re északra, a Millenniumi Földalatti Vasút alagútja fölé, annak tengelyébe helyezték át a tér felújításakor.


  1. Legfrissebb hírek

A Déli-Belváros hatályos, 2018. első félévére vonatkozó forgalomtechnikai ábrája