Belváros Önkormányzata a Bástya utca 1–11. szám alatti telken közparkot alakított ki. A megvalósítás során kiemelt figyelmet fordított az Önkormányzat, ahogy minden fejlesztése alkalmával, a zöldfelületek lehetőség szerinti bővítésére. A cél egy olyan régészeti értékeket bemutató többfunkciós közpark, egy olyan üde színfolt létrehozása volt, ahol minden korosztály megtalálja a kellemes időtöltéséhez, kikapcsolódásához a számára megfelelő lehetőséget. A „Bástya utca 1–11. régészeti értékeket bemutató park kialakítása és a Veres Pálné utca megújítása a Vámház körút és a szarka utca között” elnevezésű beruházás magába foglalta a Veres Pálné utcának a korábbi fejlesztésből kimaradt utolsó szakaszát, illetve a Bástya utca sétálóutcai szakaszát is. A beruházás munkálatai 2021 januárjában indultak és 2022 márciusában fejeződtek be.
Komplex infrastrukturális létesítmény kategóriában a beruházás elnyerte a 2022. évi Építőipari Nívódíjat. 2023-ban Budapest Építészeti Nívódíj Dicséretben részesült, majd Infrastruktúra-fejlesztés kategóriában elnyerte a Településfejlesztési Díjat is.
A közpark kialakítása
Belváros Önkormányzatának célja egy különleges helyszínnek és tematikának megfelelő multifunkcionális közpark, vonzó, egyedi hely létrehozása volt, többszintű zöldterület kialakításával, a kerületi építési szabályzatban meghatározott 50%-os zöldfelületi arány túlteljesítésével, további funkciók elhelyezésével a régészeti, várostörténeti emlékek bemutatása mellett. Az általános fenntarthatósági szempontokon túl a gazdaságos üzemeltetés is kiemelten fontos alapelv volt.
Olyan parkosított teret alakítottunk ki, mely a városrészben hiányt szenvedő funkciók (nagy zöldfelületi arányú pihenő terület, kulturális kiállító- és bemutatótér) elhelyezésével a helyi lakosok és ide látogatók számára is hiánypótló. Az egyedi történeti értéket képző városfal bemutatása – kulturális funkciókkal kiegészülve – pedig a turisták számára is értéket képvisel.
A Bástya park nappal alapvetően nyitott, átjárható és bárki számára elérhető, éjszaka azonban zárva tart. Ennek érdekében valósult meg a játszótér és a parkterület nagy részének fizikai elhatárolása. Ez napközben, a gyerekek felügyelete miatt is kiemelten fontos, hiszen a szomszédos óvodai csoportok gyakran látogatják majd. Az éjszakára történő lezárásával az átközlekedés korlátozása a park, a játszóhely és régészeti bemutatótér védelme érdekében történik. A kerítés a park egészét lekeríti, azonban állandó átközlekedésre a Bástya utca folytatásában lévő sétányon minden napszakban lehetőség van.
Tekintettel arra, hogy a városfal kivételével a többi emlék a jelenlegi járószinthez viszonyítva kb. 2–2,5 méterrel mélyebben található (ami a korabeli utcaszint), ezért terepszint alatti bemutatóteret is kialakítottunk a városfalhoz csatlakozóan. A bemutatótérrel együtt alakítottuk ki a felszíni közpark és létesítmények fenntartásához kapcsolódó kiszolgáló helyiségek építményeit (WC, akadálymentes WC, pelenkázó stb.).
A többszintes területhasználat – így az egymás alá rendezett sportpálya, játszótér, és a félig a földbe süllyesztett kiállítótér funkciókat kiszolgáló épület – bő 500 m2-rel növeli a hasznos területet és a komplex szolgáltatás minőségét, emellett a terület felszínének nagyobb része pihenő- és zöldfelületként tud hasznosulni.
A Bástya park funkciói
A Veres Pálné utca felőli megközelítés tekinthető főbejáratnak, innen nyílik a Duna és a Gellért-hegy felé egy épületekkel keretezett látványtengely. A bejárat hangsúlyozása és a félemelten kialakított tájoktató és élménypont a nézelődő terasz megvalósítása érdekben a gyilokjáróra vezető lépcsővel összevontan telepítettük a kapuépítményt, melynek csapadéktól védett előteteje alatt két kapun keresztül is be lehet jutni a parkba: az egyik kapu a városfalat bemutató sétányra nyílik, míg a másik a park belsejébe vezet.
A nézelődő terasz – látványpont egy olyan építmény, melynek belsejében a nyitott kétkarú lépcsőt, acélhálóra futtatott zöldfalak határolják, ami toronyként folytatódik a terasz fölött. A zöld toronyból a park felé kinyúló pihenő kb. 2,5 méteres magasságából lehet a park életét szemlélni, míg a jó 4 méter magas kilátópontról a Gellért-hegy és a park is jól látható.
A Veres Pálné utcáról a főbejáraton belépve a nyugodt szemlélődés helyszíne a 4 méter széles, stabilizált szórt burkolattal rendelkező várfalsétány és a sétány mellett elhelyezett hullámpadok. Az eredeti fal és a most helyreállított, kialakított sétány hangulata megidézi a korábbi védelmi rendszert. A várfal és a mellette futó hadi felvonulást biztosító út szerves egységet alkotott. A megmaradt és konzervált városfal mellett a sétány is az eredetinek megfelelő anyagból épült újjá, burkolatának régit idéző anyaghasználata nagyszerűen illeszkedik a mai kor követelményeihez. A stabilizált, vízáteresztő kőzúzalék burkolat korhűen mutatja be a védelmi rendszer fontos elemét, ugyanakkor a mai ökológiai követelményeknek megfelelően hosszabb távon is hatékonyan fenntartható és támogatja a klímavédelmi célokat.
A várfalsétányon haladva a városfal bemutató térre érkezünk. Innen szemlélve a városfal is közel teljes magasságában látható, valamint innen nyílik a fedett bemutatótér, a fogadóépület bejárata is, ami megközelíthető még a Bástya utcai bejáraton keresztül is, rámpák és lépcsők segítségével, illetve a játszótér szintjéről induló lifttel akadálymentesen. A bejárat előtti teresedés lehetőséget nyújt találkozások, előadások, kisebb rendezvények lebonyolítására.
A fogadóépület elemei: földalatti kiállítótér és kiszolgáló blokk, illetve a működéshez szükséges további helyiségek (személyzet tartózkodója, tároló, gépészet). A városfal bemutatása változó szintmagasságokon történik, így lehetőség nyílik arra is, hogy a korabeli pesti utcaszintről (-2,10 m) is megtekinthessük a XV. század folyamán épült városfalat. Az épület pinceszintje és földszint közötti közlekedést az épület súlypontjában található közlekedőtérbe tervezett akadálymentes kialakítású lift biztosítja.
A Belvárosban a Bástya parkban látható jelenleg a nagyjából 8 és fél méter magas, két méter vastag összefüggő egykori – Mátyás király uralkodásának idején emelt – pesti városfal a legnagyobb hosszúságban, csaknem 50 méter hosszan. A belső síkon valaha gyilokjáró védőfolyosó is futott, melynek feljáratára a Bástya utca – Veres Pálné utca sarkánál előkerült faszerkezet utal. A gyilokjáró a középkori várépítészetben a védőfalak koronáján végigfutó folyosó vagy egymástól lépcsőkkel eltagolt folyosórendszer volt, amelyen ostrom idején a vár védői közlekedtek és biztosították a vár védelmét. A fegyverek tüzelését különböző nyílásokon (pártázat és lőrés) oldották meg.
A városfal hajdani gyilokjáróját Belváros Önkormányzata olyan modern stílusban építette újjá, hogy az a városfalból a lehető legkevesebbet takarja ki, de a történelem iránt érdeklődők mégis megtekinthessék.
A gyilokjáró lebegő sétánya a kapuépítmény nézelődő teraszától indul, és szerkezetileg nem megy végig a városfal teljes látható hosszán. A 4 méter magasan futó gyilokjáróra két oldalról lépcsőkön lehet feljutni.
A gyilokjáró alul végig befogott és acélkorláttal merevített üvegkorlátot kapott, a korlátba beépített LED szalag biztonsági világítást ad a gyilokjárón. Az alsó síkján visszafogott szórt fényt adó világítás emeli ki este a fal vibráló felületeit, mely egyben a várfalsétány megvilágítását is biztosítja.
A parkban részben fedett játszótér is épült a két tűzfal által behatárolt falsarokban, amely kiegészült a játszótér fölé elhelyezett sportpályával. Ez, a saját funkcióján túl, ellátja a játszótér nagy részének árnyékolását, illetve esőtől, hótól való védelmét is. A rekortán gumiburkolatú, vasbeton lábakon álló sportpályán többféle labdajátékot lehet játszani a beépített berendezésekkel: foci kiskapu, korfball, streetball, floorball. A sportpálya körül kialakított sportpalánk a hang elnyelésében, visszaverésében is fontos szerepet kap. A pálya labdafogó hálóval felülről is védve van.
A sportpálya alatti játszótér kialakítása lehetőséget ad arra, hogy a közparkkal szemben található óvodába járó gyerekek napi szinten használhassák azt. Az elsősorban óvodáskorú gyermekek számára tervezett játszótér felszínét úgy alakítottuk ki, hogy többcélú használatot biztosíthassunk. A földszinten és a játszóteret övező falsíkok mentén játszóelemek, csúszda, mászóka, régészeti tematikájú homokozó és ügyességi játékeszközök kaptak helyet. A játszótér elemei a szórakoztató időtöltés mellett, a kisgyermekek készségeinek fejlesztését, illetve a történelem játékos feladatokkal történő megismerését segítik elő. A játszótér öntött gumiburkolatot kapott, ami egy korszerű és tartós burkolattípus, egyaránt alkalmas közlekedő- és sportfelületnek, valamint ütéscsillapító burkolatnak.
Játszóeszközök
Trambulin: vízálló, időjárásálló földbe süllyesztett trambulin 2–12 éves gyermekek számára.
Gumi mászógömbök 3 méretben: az ügyesség és mozgáskoordináció fejlesztésére. A kialakítás lehetővé teszi, hogy a gyerekek különböző mozgásformákhoz és szerepjátékokhoz felhasználják, de egyszerűen csak ráülni, vagy ráfeküdni is lehet pihenés céljából. Ajánlott: 2–12 éves kor között.
Forgó játék: a játék forog és billeg, jó szórakozást nyújtva ezzel a 2–5 év kor közötti gyermekeknek.
Egyensúlyozó gerenda: gyakorlást és összpontosítást igénylő egyensúlyozó gerenda. Kis gömbök és lemezek találhatók rajta, ami megnehezíti a rajtuk való egyensúlyozást. A gerenda rugalmas és kissé kileng, amikor a testsúly a végeire vagy a közepére helyeződik. Ajánlott: 2–12 éves kor között.
Csúszda: 1,8 m magasságkülönbséggel rendelkező, terepre helyezett zárt fém csúszda. Ajánlott: 2–12 éves kor között.
Játszóház készségfejlesztő játékpanellel: a fa oszlopokkal rendelkező verziót mozgáskorlátozott gyermekek is használhatják.
A fentieken kívül van még függesztett köteles mászóeszköz, körforgós eszköz is.
A tér részét képezi az öntött gumiburkolatú ülőlépcső, mely egyaránt része a játékos térnek is. Az ülőlépcső a fiatalok kedvelt tartózkodási helye lehet, valamint az ideérkező csoportok számára is kiváló „lelátó”, ahonnan az idegenvezetők előadása szemlélhető, de méreténél fogva iskolai előadások, kisebb rendezvények lebonyolítására is alkalmas.
A játékos tér egy formákban gazdag, színes öntött gumi burkolatú teresedés, ahol izgalmas statikus térelemek helyezhetők el. A játékos tér része egy enyhe lejtésű szerpentin, mely műanyag kismotorral, kerékpárral is használható a gyermekek számára. A szerpentin kanyarjaiban néhány négyzetméteres pihenők kaptak helyet.
A szerpentinen felérve az átlós sétány pihenőjébe érkezünk, mely egy vízjátékot ölel körbe. A vízjáték okozta vízpára szintén kellemes környezetet biztosít a forró nyári napokon
Zöldfelületek és ökologikus elemek
A zöldfelületet jellemzően gyep és talajtakaró cserjék, valamint lombos fák alkotják. A tér jellegzetessége a gyepes dombok, melyek nem csak tagolják teret, de természetesebbé teszik a térérzetet. A zöldfelületek méretei a vízszinteshez képest vertikálisan megnövekednek, a terület akár piknikezésre is alkalmas.
A fák kiválasztásának tekintetében fontos a tér megfelelő átszellőzésének biztosítása, ezért laza lombkoronaszint kialakítására törekedtünk megfelelő árnyékot biztosító, de laza ágrendszerű, lombkoronájú fák ültetésével. A planténerekbe ültetett bokorfák tekintetében szintén ezt az elvet követtük. A fákat és facsoportokat úgy helyeztük el, hogy a viszonylag sok ideig árnyékban lévő területek a napos időszakokban a lehető legtöbb fényt kapják.
23 db fát ültettünk és 4 db planténeres fát helyeztünk el. Az évelő/cserje, illetve gyepfelület mérete 846 m2, ezzel a zöldfelületi arány 53%-ra nőtt a korábbi 4,5% helyett, és ebbe nincsen beleszámítva a tűzfalakra futtatott, a kifejlett állapotban akár 600 m2 felületű zöldfal. A Veres Pálné utcában az itt jellemző arculat folytatásával 7 db újonnan ültetett fával valósult meg a felújítás.
A beruházás során kifejlett, 20–30 éves faegyedeket is telepítettünk a parkba: egy kocsányos tölgyet, egy közönséges gyertyánt és egy korai juharfát. Azt szerettük volna, hogy ne kelljen éveket várni, mire a fiatalabb fák meglombosodnak és árnyékot adnak a nyári melegben.
A kiemelt növénykazettákban döntően virágos évelők kapnak helyet. A gyepes felületek esetében tág tűrésű fajokból álló fűmagkeveréket alkalmazunk majd, mely jól tűri az intenzív igénybevételt és a gyakori árnyékot. A pergolák, árnyékolók tövébe kúszó- futó növényeket ültetünk. A fedett bemutatótér előtere fölött gyeppel, valamint évelőkkel borított zöldtető lesz megtalálható.
A látványpont mögött található lépcsős rácsfelület a jártható kert, azaz a rács alatti mélyedés növényekkel gazdagon beültetve (évelőágyás). A járható kert egy kísérlet, melynek célja járható, használható „burkolat” kialakítása 100%-os zöldfelület megmaradása mellett.
A területet a dél-keleti és az észak-keleti oldaláról is tűzfalak határolják, melyek növényzettel való eltakarása a közpark egyik kulcsfontosságú részét képezi. Hangsúlyos elemek a közparkot övező tűzfalakra 5 méter széles sávokban, acélhálóra felfuttatott kúszó- és futónövények (jellemzően vadszőlő), az úgynevezett zöldfalak.
Fontos szempont volt a tervezés során a csapadékvíz-kezelés, illetve az ökologikus és ökonomikus üzemeltetés figyelembevétele. A parkra hulló csapadékvizet összegyűjtjük és helyben hasznosítjuk, azt a növények öntözésére használjuk fel. Ha szükséges az öntözővíz pótlása, azt nem vezetékes vízzel, hanem fúrt kútból oldjuk meg, a Duna miatt jelen lévő talajvíz felhasználásával. A mellékhelyiségeket, a pelenkázót, a várostörténeti galériát (kiállítótér) is magába foglaló, félig a föld alá rejtett épület fűtése nem gázzal, hanem levegőhőszivattyúval történik, aminek károsanyag kibocsátása nincs.
A párolgó felület növelését és a növényállomány színesítését is szolgálja az esőkert kialakítása, mely a csapadékvizek helyben rövid ideig tartó tározását és szikkasztását segíti. Falai a szabadtéri bemutatótér kiállító felületeiként is funkcionálnak. A burkolatokról, gyepfelületekről, érkező vizek átereszeken keresztül jutnak az esőkertbe. Az esőkertet tág tűrésű növényzet alkotja.
A Bástya utca burkolatának csapadékvizét az utcában található 2 db meglévő víznyelő, valamit egy új víznyelő vezeti el. A nem elégséges csapadék pótlását egy újonnan fúrt kútból történő öntözéssel oldjuk meg, automata öntözőrendszerrel.
A cserjés fületeket csepegtetjük, a gyepes felületeket esőztető szórófejekkel öntözzük, a fákat pedig faöntözőkkel láttuk el. A planténerekhez a burkolatba süllyesztett csapszekrényekben biztosítjuk a vízcsatlakozást. A planténerek vízellátása egy önálló öntözési körről történik, így ezek automata öntözése is biztosítható a vegetációs időszakban.
A klimatikus viszonyok romlásának ellensúlyozására a kánikula enyhítésére aktív és passzív lokális hőmérsékletcsökkentő eszközöket is telepítettünk: természetes lugas jellegű árnyékolás, és páraoszlopok beépítése biztosítja majd a kellemes klímájú időtöltést a park területén.
A félig a föld alá rejtett kiszolgáló épület előtere fölött évelőkkel borított zöldtető található. A kiemelt növénykazettákban pedig döntően virágos évelők kaptak helyet.
Megközelítés, közlekedés
A közpark területe a Fővám tér közelében a Veres Pálné utca és Bástya utca találkozásánál található. A közlekedésszervezés és forgalomcsillapítás kedvezően alakult át az elmúlt években, egyirányú forgalom zajlik a Bástya utca csatlakozó szakaszán és a Veres Pálné utcában egyaránt. A térség forgalmi rendje a belvárosi területeken jellemző kialakítású. Az utcák egyirányúak és több keresztutca esetében is csak gyalogos és kerékpáros forgalom megengedett.
A Bástya utca ezen szakaszának, mint gépjárműforgalomtól teljesen elzárt, gyalogos funkciójú tengelynek a továbbiakban is megmarad, egyrészt a Belvárosban működő egyirányú utcákra épített „hurkos” közlekedési rendszer, másrészt a gyalogosok számára biztosítandó felületek maximalizálása érdekében.
A Bástya utcai tengelyre merőleges Veres Pálné utca Szarka utca–Vámház körút közötti rövid szakasza nem újult meg az utca 2008-ban történt felújításakor, ezért ennek befejezése most megtörtént. Az utcára jellemző arculat folytatásával a parkolóhelyek megtartása mellett, illetve 7 db újonnan ültetett fával valósult meg a felújítás.
A forgalmi rend tekintetében nem történt változás, megmaradt az utca és a csatlakozó mellékutcák forgalmi rendje is. A kétoldali párhuzamos parkolás is maradt, rendezettebb, egységes kialakítással.
A Bástya utcában a sétálóutcai szakaszon közúti közlekedés nincs, a behajtás parkolásgátló oszlopokkal fizikailag is akadályozott. Forgalmi beavatkozás itt nem történik, továbbra is gyalog- és kerékpárútként funkcionál, ahol a kerékpárosoknak a Fejér György utca csatlakozásnál elsőbbségadási kötelezettségük van. A közpark kerékpárral történő megközelíthetőségét a Veres Pálné utca és Fejér György utca mentén kihelyezett kerékpártárolók biztosítják.
Új burkolatok
A parkban anyaghasználat szempontjából 4 különböző féle burkolat található: természetes mészkő burkolat, növényi alapú kötőanyaggal stabilizált szórt (andezit zúzalék) burkolat, öntött gumiburkolat, valamint egy kis felületen faburkolat található.
Az utcák átépítése során a gyalogos és vegyes forgalmú felületek térkő burkolatból épültek át, a gépjárműforgalmi felületek egységes bazalt nagykockakő burkolatot kaptak. A járdaburkolatokba a vakok és gyengén látók érdekében taktilis jelzésrendszert építettünk be. A Veres Pálné utca útpályáját és a csatlakozó utcák csomópontjait megemeltük, a járdákat 2 cm magas kiemelt szegéllyel választottuk el az útpályától.
A felszín megújulásával a fedlapok, csapszekrények, aknalefedések cseréje mellett a felszíni vízelvezetés rendezése, illetve az új szegélyekhez igazítása, valamint a kiállító épület vízellátó‐, szenny‐ és csapadékvíz elvezető hálózatának kiépítése, az ivókút vízellátása is megtörtént.
Utcabútorok
A területen parkolásgátló oszlopokat helyeztünk ki a szabálytalan parkolások megakadályozására, valamint a fák törzsének védelme érdekében azokon a helyeken, ahol ez a gyalogosokat nem akadályozza. Ezek a területek a Vámház körút felőli csomópont járdái, a közpark bejáratának környezete, ahol kiszélesített járda áll rendelkezésre, valamint a Bástya utca kiágazásánál található szintén szélesebb járdaszakasz.
Egyedileg tervezett, hajlított acélcsőből készült kerékpártárolókat is kihelyeztünk a közpark minkét bejáratához.
A téren egyedi kialakítású konzolos padokat is alkalmaztunk fa ülőfelülettel ellátva. A várfalsétány mentén fa ülőfelületű finombeton hullámpadokat, a szerpentin pihenőtereiben, valamint a játékos tér feletti gyepes részen egy-egy játékos, ötöscsillag formájú, többszemélyes padot alkalmaztunk.
A fák tövének védelmét faveremrácsok biztosítják.
A Bástya utcai szakaszon lehetőség nyílt planténeres fák alkalmazására. A finombetonból készült planténer modern megjelenésű, egyik oldalán lehetőség van leülni.
A Bástya utca mentén, kúszó- és futónövénnyel futtatott (jellemzően vadszőlő) árnyékoló pergola biztosítja az árnyékot az ott tartózkodóknak, illetve elválasztja és össze is köti a sétányt és az új közparkot. A pergolák alatt egy kis találkozóhely található, fa ülőfelületű padokkal.
A pergola oszlopai között a talajfelszíntől a geometriának megfelelően szélesedő rozsdamentes növényvezető hálót feszítettünk ki, mely felvezeti a kúszónövényeket a pergola tetejére, ahol azután további hálókkal jelölt felületeken a közbenső oszlopközök fölé is benőhetnek a növények.
A játszótéren és a Veres Pálné utca felőli bejáratnál egy-egy ivókutat is elhelyeztünk, melyeket a gyerekek önállóan is tudnak használni.
A páraoszlopok nyáron a kellemes klímájú időtöltést szolgálják a park területén, a mikroklimatikus viszonyok javítását is segítik.
A közpark területén több hulladékgyűjtőt is elhelyeztünk. A Bástya utcai közpark–Veres Pálné utca találkozásának szakaszán, valamint a Bástya utcai közpark és a Fejér György utca sarkán kutyahigiéniás szemétgyűjtőket is elhelyeztünk.
A Fejér György utca felé haladva a kapun kívül rozsdamentes forgószékeket találunk. A forgószékeknek köszönhetően dinamikusan változó mikroterek alakulhatnak ki a használók által.
Megújuló világítás
A park kereszttengelyében kandeláber sor fut, illetve egy a tengelyen kívül esik. A környezethez illeszkedő, modern, letisztult formavilágú lámpatest típusokat alkalmaztunk.
A Bástya utca megvilágításának tervezésekor figyelemmel voltunk a földszinti lakásokba való bevilágítás elkerülésére. A Veres Pálné utca és a Bástya utca sarkán elhelyezkedő pergola enyhén emelkedő konzoljába telepített lefele és enyhén előre világító LED-es fényforrások képesek a gyalogos sétány követelményeit kielégíteni. Az utca innen keletre eső szakaszát a lakóház közelében alacsonyabb fénypontmagasságban elhelyezett fényforrásokkal világítjuk meg a Bástya utca mentén.
A Bástya utcában új kandelábersort építettünk ki, LED‐es lámpatestekkel. Az esőkert támfalába süllyesztett kivitelű LED‐es lámpatesteket helyezünk el.
A Veres Pálné utcában található feketére festett, öntöttvas szerkezetű, historizáló kandeláberek és az utcákban lévő átfeszítéseken belógatott lámpák eredeti helyükön megmaradtak.
A gyilokjáró korlátjába beépített LED-szalag ad biztonsági világítást a gyilokjárón. Az alsó síkján visszafogott szórt fényt adó világítás emeli ki este a fal vibráló felületeit, mely egyben a várfalsétány megvilágítását is biztosítja.
Régészeti munkálatok
A Bástya utca 1–11. szám alatti telek amellett, hogy a budapesti UNESCO világörökségi terület védőövezetének a része, teljes kiterjedésében kiemelt régészeti lelőhely. A közpark kivitelezési munkálatait ezért megelőzte a középkori pesti városfal környezetének régészeti feltárása.
Olyan várostörténeti értékkel rendelkezik a Bástya utca 1–11. szám alatti telek, mely egyedülállónak tekinthető a fővárosban. A XV. századból megmaradt városfal-szakasz egy szelet a sok veszedelmet átvészelt város történelméből, mely mind kulturális, mind építészeti szempontból nagy jelentőségűnek tekinthető, hiszen a pesti városfal belső oldalának leghosszabban látható szakasza a Bástya utca 1–11. szám alatti telken helyezkedik el.
A Bástya utca 9. és 11. telkeken álló többemeletes bérházat 1959-1960-ban bontották le. Az 1970-es években, a Bástya utca 1. szám alatt álló ház elbontásakor fedezték fel a kiváló állapotban lévő régészeti leletet, mely mára közel 70 méter hosszan láthatóvá vált a területet délről határoló csupaszon maradt tűzfalak részeként. 1973-ban bontották el a Bástya utca 3. és 5. számú telken álló házakat is.
2000-ben csaknem teljes körű régészeti feltárását is végeztek a területen, mely alól a Bástya utca mentén húzódó kis terület és a Bástya utca 7. számú telek volt kivétel, mert a rajta álló házat csak ezt követően, 2002-ben bontották el. A régészeti feltárás során a XIII. századtól a török korig terjedő időszakból kerültek elő különböző településelemek: árkok, kemencék, házmaradványok mellett egy kovácsműhely részlete is napvilágot látott.
A helyszín legfontosabb régészeti és műemléki maradványa a XV. század második felében épült városfal, melynek itt látható a leghosszabb – csaknem 50 méter hosszú –, összefüggő szakasza. A nagyjából 8 és fél méter magas, két méter vastag fal szabályosan faragott, törtköves mészkövekből épült, síkját kváderrel borították, tetejét párták tagolták, köztük befelé szűkülő lőrésekkel. A belső síkon valaha gyilokjáró folyosó is futott, melynek feljáratára a Bástya utca – Veres Pálné utca sarkánál előkerült faszerkezet utal. Alapja a mai szinttől négy-, négy és fél méterre került elő, így a teljes magassága több mint 12 méter volt. A Mátyás király uralkodásának idejében emelt pesti városfal ma is látható a Vámház körút 8–10–12. számú házak hátsó tűzfalába épülve, ezért ez tekinthető a terület legnagyobb várostörténeti és kulturális értékének, s a jövőbeli használat egyik alappillérének. Szintén a 2000-2001-es feltárás eredménye volt a városfalat belülről övező árokrendszer létének bizonyítása.
A korábban fel nem tárt területeken a feltáró munkálatok 2020. április végétől szeptemberig tartottak, majd 2021 márciusában folytatódtak. A régészeti feltárást nehezítette, hogy a terület a XVIII. század végére, a XIX. század elejére teljesen beépült, a bérházak pincéi a mai szinttől körülbelül 3 méter mélységig mindent elpusztítottak. A kutatás során a területen talált legkorábbi időszak a késő Árpád-kor, a XIII. század vége. A régészeti munkálatok során rengeteg leletanyag került elő, csontok, kisebb ágyúgolyók, cserépedények, és találtak több falazott kutat is. Az előkerült árkok, hulladékgödrök betöltésében fazekak, tárolóedények, fedők töredékeit találták a kutatók.
A későbbi, XIV-XV. századi időszak kisebb mértékben képviseltette magát: a terület délebbi felében kultúrréteget, valamint egy hulladékgödröt találtak konyhai edények töredékeivel, kályhakerámiával, és nagy mennyiségű állatcsonttal.
Az ásatás egyik szép lelete: egy, a 14. századra keltezhető, állatalakos aquamanile töredéke. A szürkére égett agyagból készült, olajzöld mázzal borított edény fej- és nyakrésze maradt meg.
Történelmi kitekintés
Pest számtalan történeti értéket rejt, melyek nyomát a mai napig fellelhetjük. Pest már a XI-XII. században fontos révátkelőhely és piacközpont volt. Vannak felvetések, hogy már ekkor is erődítették Pestet, de erre nem állnak rendelkezésre hiteles források. Pest első városfala a XIII. század elején épült, az általánosságban ismert „Kiskörút vonalában húzódott”-tól eltérően csak egy kisebb, mintegy 23 hektáros területet határolt le, nagyobbrészt a mai északi Belvárosban. Ennek félköríves nyomvonala feltételezhetően a mai Városház utca mentén haladt a Ferenciek teréig, onnan a Károlyi, a Reáltanoda, illetve az Irányi utca mentén futott le egészen a Dunáig.
A tatárok betörésekor már álltak a falak, és azokat bár megerősítette a város, a tatárok ennek ellenére is pusztulást hoztak Pestre. A Bástya utca területe ekkor Pest külvárosának számított, és a helyén terült el Szenterzsébetfalva, melyben a domonkos rend Szent Antalnak szentelt temploma és kolostora is állt, nagyjából a mai Egyetemi templom helyén. Ezeknek, a falon kívüli területeknek a feldúlásával kezdődött a tatárok rohama a város ellen. A tatárok dúlását követő évszázadban Pesten, az akkori városerődítésekkel ellentétben, nem állították helyre a falat.
A késő középkori városfal építése nagyjából Mátyás király uralkodásának idejére tehető. Egy 1444-es keltezésű forrás még fal nélküli városnak írja le Pestet, de 1536-ban már félkörívben futó városfal és a Duna által körülvett városként emlegetik. Ekkorra a város területe a korábbi 23 hektárról, 55 hektárra nőtt, de még így is csak fele volt az akkori Budáénak. A városfal szabályosan faragott, törtköves mészkövekből épült. Tetejét párták tagolták, amelyek között befelé szűkülő lőrések húzódtak. A fal belső síkján gyilokjáró folyosó futott körbe úgy, hogy a védőket a fal mindenütt legalább derékig, a párták pedig teljesen eltakarták. A városfal magassága kb. 8,50–8,60 m, vastagsága kb. 2 méteres volt.
A Mátyás király uralkodásának idejében emelt pesti városfal egy részlete ma is látható a Vámház körút 8–10–12. számú házak hátsó tűzfalába épülve, a terület legnagyobb várostörténeti és kulturális értékének tekinthető.
Az erődítmények (jellemzően körbástyák) legnagyobb része a török hódoltság alatt épült ki. Buda és Pest 1686-os visszafoglalása után Pest falai viszonylag épségben megmaradtak, hiszen, Pest Buda nélkül nem volt védhető állás. Az erődítésnek a katonai jelentősége a felszabadítás után, a tűzfegyverek fejlődése miatt egyre csekélyebb volt. Védő szerepet csupán a Rákóczi-szabadságharc idején játszott, máskor csak a polgári település, a köz- és vagyonbiztonság védelmére szolgált.
A városfal az 1780-as évekig érintetlenül fenn állt a bástyáival és a kapuival. Ekkor bontották el a kapukat, illetve utcákat nyitottak a falszakaszok átvágásával. A falnak azon szakaszai, melyek telekhatáron álltak, vagy tűzfalként kapcsolódtak épületekhez, megúszták a bontást. Ennek köszönhető, hogy mind a mai napig több helyen is láthatók részei a belső udvarokban.
A XVIII. század végére Pest rohamos fejlődésének, gazdasági megerősödésének gátjává vált a várost körül ölelő, azt szinte a külvilágtól elzáró falazat. A védelmi funkció eltűnésével, a lakosságszám megugrásával felértékelődtek ezek a szabad térségek a városfal környezetében. Ekkor parcellázták fel ezeket a területeket, és megkezdődött beépítésük is. Először csak új átjárókat nyitottak, majd megkezdték a bástyarendszer lebontását, és a városfal eltüntetését. A megmaradt falazathoz először belülről, majd kívülről házakat építettek úgy, hogy a telkek belsejében telekhatárként a városfal magja megmaradt. Így, a – telekhatárként szolgáló – középkori falazat mindkét oldalába belebontottak, tetejét pedig több helyen lefaragták. A Bástya utca 1–11. telkeken állt házak eredendően ekkor épültek, felhasználva az udvari fronton álló középkori városfalat.
Mára a terület egyik, még kiaknázatlan lehetősége a XV. századi Pesti városfal bemutatásában rejlik. Az 1960-as években a Királyi Pál utca 13. alatti, az 1930-as években épült ház aljában egy kisméretű, a városfal bemutatására szolgáló teret alakítottak ki. Itt közelről megfigyelhető a városfal egy rövid szakasza, mely tovább folytatódik a ház belső udvarában. Leromlott állapota miatt 2014-ben megtörtént a bemutatótér felújítása. Jelenleg ez az egyetlen olyan kulturális helyszín, ahol a középkori pesti városfallal kapcsolatban tájékozódni lehet.
